Névnap a dánoknál, na ez az ami nem létezik. Ezért mindenkinek kb. egyenként el kell magyaráznom hogy ez mi, miért ünneplem, és miért kell engem ünnepelni:) de végül mindenkiből sikerül kicsikarni:)
Annyira nem vészes az idegen szobában alvás, már túl vagyunk a felén, még két éjszaka, amiből a vasárnapot még nem tudom hol töltöm, de majd csak találok valami megoldást... a nepáli barlangba még mindig nem vágyom.
A nénikbácsik most nem tudom hová tűntek, de mindenki pihen. Mi szokásunkhoz híven ülünk a helyünkön, dolgoztam, rajzoltam, stb.
Tegnap megint a szokásos péntek este, de nem voltunk sokan, éjfél után már csak a dánok meg én, de nagyon jó fejek, mert nem problémáznak azon hogy miattam angolul kell beszélniük. Mikkel rendesen megtáncoltatott, aztán mi tanítottuk a többieket a lépésekre.
Persze a buli legnagyobb slágere még mindig ez a rettenet:)
Első kézből kapjuk az információkat a cseh szesztilalommal kapcsolatban is, kíváncsi vagyok meddig fog tartani. Ja és még mindig meglepődnek amikor megértem amit mondanak, rengeteg közös eredetű szó van, illetve olyan ami valamennyire hasonlít a magyarra... Ennek örömére kaptak is a nyakukba egy kis Korda Gyurit, ha már Karel Gott...
Kaptam Rékától egy zacskó M&M-set, nagyon örültem neki, mert már évek óta nem ettem, és tök jó hogy van most valami édes amihez lehet nyúlni.
Olvasok egy kicsit még délután, aztán hajmosás és barátai, mosni nem kell, mert a szobám nélkül kétszer meggondolom mit veszek fel...most nem játszik a sokszor átöltözés:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése