Koppenhága 2.

A hét elején volt egy vendég tanárunk aki a fenntarthatóságról tartott előadást két napig. Beszélgettünk a globális felmelegedésről,a biodolgokról, az öko-falukról. Eleinte nagyon érdekes volt, néztünk néhány dokumentumfilmet is,ami egy idő után kezdett unalmassá válni, mert folyamatosan csak beszélgessünk, vitatkozzunk a témáról, és hasonló dolgokkal foglalkoztunk. Semmi hétköznap is alkalmazható ötlet nem került elő, oké gyűjtsük szelektíven a hulladékot, kapcsoljuk le a lámpát ha kimegyünk egy szobából, és ne hagyjuk nyitva az ablakot ha fűtünk a szobában. Ezt eddig is tudtuk. Úgyhogy kicsit csalódottak voltunk.

Este visszaérkezett Martin is, akit megleptünk azzal hogy a szobáját telepakoltuk a halloweenről megmaradt koporsóval, kitekertük a villanyt, és a Csongor egy villogó elemlámpával cilinderben a fején, napszemüveggel  várta hogy kinyissa az ajtaját. Hát meglepődött:) Belesétált a csapdába:)

Hozott nekem otthonról citromos Becherovkát, ami nagyon finom volt, és csak kicsit műízű, úgyhogy majd otthon valahonnan szerezni kell. 

Kedden nem mentünk be első órára, aztán a másodikra már muszáj volt. 

Szerdán délelőtt összepakoltunk, aztán a musicales osztállyal különbusszal elindultunk Koppenhágába. Az előző Koppenhágai út teljesen más volt, most világosban indultunk, úgyhogy sokkal többet láttunk. Az Øresund hídon mentünk keresztül, ami tényleg nagyon hosszú, kicsit ködös volt az idő, úgyhogy csak néhány pillért meg a vizet lehetett látni, partot sokáig semerre. 

Az út Snoghojból Koppenhágába kb. 2,5 óra volt, ami azért nem rövid, úgyhogy szépen lassan mindenki elaludt a buszon. Amikor beértünk Koppenhágába, Mathilde rögtön elkezdte mondani hogy itt lakik, felismertem a kereszteződést is, meg hogy mi micsoda. Az ő osztályukat kiraktuk a színháznál, aztán továbbmentünk a szállás felé. A hostel ahol megszálltunk a város központjában volt. A lányokkal kaptunk egy közepes méretű szobát emeletes ágyakkal, rögtön be is foglaltam az egyik alsó, mellettem a cseh lány, felettem senki, úgyhogy optimális volt. Lepakolás után volt egy kis szabadidőnk a környéken körülnéztünk, aztán elindultunk osztályostul vacsorázni. Mikael nem igazán tudta az utat, úgyhogy a viszonylag egyszerűen megközelíthető helyet nagyjából dupla annyi idő alatt találtuk meg, mint ahogyan vissza indultunk. Maga a hely amiről azt hittük hogy étterem lesz, mert úgy volt beharangozva, gyakorlatilag egy tornaterem volt, ahol egy csomó ember állt sorba ugyanazért a borzalmas kajáért, úgyhogy amikor ezt megláttuk, akkor közöltük a tanárral hogy ok, reggel találkozunk, mi most elmegyünk innen, és eszünk valami embernek valót. 

El is indultunk, az első McDonaldsig el is jutottunk, aztán visszamentünk a szállásra, lepakoltunk, és elindultunk a városba mászkálni. Elmentünk Christianiába is még aznap este. 

A városban rengeteg biciklista van, és végre megint láttunk gyalogosan közlekedő embereket is. Eltévedni nem nagyon lehet, mert jók a képességeink. Nekem megy a tömegközlekedés beazonosítása, és a merre is induljunk rész, a srácok meg a tornyok alapján ügyesen belőtték hogy hol is vagyunk. 

Másnap reggel szokásos hostel reggeli, közepes kávéval, de a kávé mindenhol gyenge, úgyhogy ezen már nincs meglepődés. 

Délelőtt hivatalos program, a hét elején megismert tanár körbevitt minket Christianian, az elejétől a végéig, az egész "hippinegyed" nagyon érdekes volt, kicsit olyan mintha a Dunapartot és a gyárat( a csepelit) kereszteznénk, és teleraknánk színes dolgokkal. Nagyon sok művész él itt, és ez a házakon is látszott. 

Aztán miután végeztünk megint elindultunk a városba, ahol viszonylag hamar ketté szakadt a csapat, mert már nem annyira bíztunk a tanár képességeiben, úgyhogy saját programot kreáltunk magunknak. Este megint mászkáltunk, kicsit vásárolgattunk, nézelődtünk. A város nem túl nagy, úgyhogy nagyon jól be lehet járni gyalog, és az ember csak azon kapja magát hogy jééé már megint olyan helyen vagyok amit ismerek, mert már jártam itt korábban. Sok a mozi, ami nagy plusz pont, ami mínusz hogy borzalmasan drága. 

Az emberek 95% beszél angolul itt is, úgy nem okozott gondot kérdezősködni. 

Pénteken nagyjából ugyanez volt a program, mászkáltunk, és közben várost néztünk. Többnyire kívülről néztük meg a dolgokat, mert a belépőjegyek drágábbak az átlagosnál... még mindig London az etalon. 

A sétálóutcában szembe akadtunk egy Disney bolttal, ahol borzasztó sok időt el tudtunk volna még tölteni, és kb. mindent megvenni, de 14:40re vissza kellett érni a központi pályaudvarra mert indult a vonatunk. Úgyhogy 2,5 nap mászkálás után azt hiszem kívülről láttam Koppenhágát, még ha a Kis Hableány ki is maradt. Viszont elcsíptük a karácsonyi vásár elejét:)

Nem tudom hogy visszajönnék e, nagyon drága város, és annyi mindent nem nyújtott mint a többi európai nagyváros ahol eddig jártam. Ha van miért akkor persze nagyon szívesen. Mindenkinek akivel eddig beszéltem hasonló volt a benyomása.

Visszaértünk vacsira, aztán mindenki beájult mert már fáradtak voltunk a sok utazástól.

Holnap mosás, ma pihi, délután is aludtam kicsit, mert sötét van meg november, meg hideg. Aztán lassan el kell kezdeni készülődni a karácsonyra:)

Képek szokásos módon oldalt.